HWSW

 

írta: Dojcsák Dániel , idő: 12:57

 

 

 

[+] Siker lenne, de álom maradhat a magyar Classmate PC projekt

 

 

 

 

 

írta: Dojcsák Dániel , idő: 09:05

 

 

A Next Web sorozatot három holland fiatalember indította 2006-ban, s már a korábban megrendezett három alkalom is nagy sikert aratott, így az idei eseménnyel kapcsolatban biztosan nincs félnivalójuk. A most negyedjére megrendezett, három napos konferencia felkapottságának oka, hogy jelentős igény volt és van is arra, hogy az európai professzionális webes iparágat összefogják egy komoly rendezvény keretein belül. Az üzleti, technológiai témákat is felölelő, 900 vendéget váró amszterdami rendezvényen természetesen a webes világ érdekességei, újdonságai is helyet kapnak.

 

 

 

Felsorolásszerűen a 19-es mezőny a következő szereplőkből áll: (bővebb információkért klikk a nevek alatt található linkekre) A "yellowbird", egy holland fejlesztői csapat egyelőre titokzatos háromdimenziós élményekre alapozó szolgáltatása, a "Contextured" egy "minden egyben" keresőoptimalizációs és keresőmarketinges megoldás, az "E" egy közösségi médiaaggregátor, ami a felhasználókat abban segíti majd, hogy online hálózataikat a való életben is jól használhassák.

Az "Aroxo" egy olyan aukciós oldal, ahol alkudozni lehet. A "Silentale" a felhasználók különböző felületeken végbement digitális beszélgetéseit fésülné össze, tenné kereshetővé, a "Klomptek" távoli asztal funkcionalitást adna PC-k helyet mobiltelefonokkal, a "ShoutEm" kisebb vagy zárt közösségek számára adna mikroblogging-lehetőségeket, míg a "QuickTV" egy üzleti videópromóciós multimédia eszköztár.

A valóság és a virtualitás határait mosná össze a "Mimic Media" amivel az internetezők online avatárok segítségével próbálgathatnak fel ruhákat, illetve online barátokkal "plázázhatnak" együtt. A belga "Yourtour" segítségével könnyedén lehet közös kirándulásokat, utazásokat szervezni, ami már a sokadik turizmussal kapcsolatos startup, de minden esélye megvan a népszerűségre.

 

A "plista" egy német fejlesztésű widget, illetve böngésző-kiegészítő, ami a böngészés közben folyamatosan tematikusan kapcsolódó ajánlatokat ad az épp fogyasztott tartalom mellé, a "Yunoo" egy személyes pénzügyi eszköz, kiegészítve közösségi funkciókkal, a "Mendeley" pedig a last.fm mintájára tudományos kutatásokhoz nyújtana segítséget. A "Huddle.net" egy közös munkaeszköz projektek, fájlok és vállalati információk kezelésére, a "ConnectIRL" pedig egy földrazi alapokon szervezett közösségi hálózat, a körülöttünk élő emberek feltérképezésére.

Egy újabb 3D-s projekt a "Visibuild" , ez viszont építészeti tervezéssel foglalkozik. A "tarpipe" pedig egy automata közösségi hálózat, e-mail és azonnali üzenetküldés aggregátor, menedzser megoldás Portugáliából. Az egyetlen nem európai jelölt, a kivétel kedvéért egy pennsylvaniai startup, a "CoTweet" , ami egy érdekes Twitter-alapú CRM- és márkamenedzsment-rendszer lenne cégek számára.

 

 

 

[HWSW] A Google nem meglepő módon, végre meglépte azt a változtatást, ami a helyfüggő szolgáltatások alfájaként vonulhat be a kereső történelembe. A jövőben a mobilkészülékekről illetve akár az asztali gépekről indított keresések alapértelmezetten helyfüggő találatokat adnak majd -- Magyarországon azonban egyelőre nem működik ez a lehetőség.

 

Tudjuk, hol vagy!

A helyfüggő keresés eddig sem volt ismeretlen a Google számára, viszont egészen mostanáig a felhasználónak magának kellett megjelölnie, hogy hová szeretné szűkíteni a keresést a megfelelő keresőkifejezéssel. Tegnaptól viszont a találati lista alapértelmezetten a helyfüggővé vált, akár megjelöltünk helyszínt a keresési kifejezésben, akár nem.

A helymeghatározás kétféleképpen történhet, mégpedig a cellainformációk alapján háromszögeléssel, illetve amennyiben a telefon rendelkezik GPS-vevővel, akkor azzal. Jenn Taylor és Jim Muller, Google mérnökök blogbejegyzésükben egyszerűen azt írják, hogy "amennyiben Google keresést indít valaki, akkor megpróbáljuk kitalálni, hogy hol van és a találatok közül a hozzá legközelebb esőket mutatjuk meg neki".

A Google az asztali felhasználókat is igyekszik földrajzilag azonosítani, ehhez pedig az IP címet használja fel. Ez akár pontos is lehetne, de ha bármilyen proxyt használ valaki, akkor a helymeghatározás lehetetlenné válik, illetve hazánkban általánosan jellemző, hogy a szolgáltatók hálózati megoldásainak köszönhetően az országban össze-vissza vannak leosztva az IP-címek és nem meglepő, hogy ha valaki Budapesten van valójában, a szolgáltatónak köszönhetően a Google úgy érzékelje, hogy mondjuk pécsi internetező.

Magyarország kimarad

A HWSW gyorstesztjéből egyelőre az derült ki, hogy a differenciálás Magyarországon még nem működik. A viszonylag általánosnak mondható "Hotel" kifejezésre mobiltelefonról a "hotel.lap.hu"-t adta első találatnak, illetve budapesti szállodák és azok szolgáltatásait értékesítő utazási irodák a további helyeken. Ugyanez a találati lista angol nyelvű beállítás mellett asztali böngészőből külföldi szállodaláncokat, Wikipedia oldalt hoz az első helyeken, s az első tízbe alig kerülnek be magyar szállodák. Ugyanezt a keresést Egerből elvégezve szintén a lap.hu-s találat az első és hasonlóan a fentiekhez magyar szállodák és utazási irodák linkjeit a további helyeken.

Peresztegi Zoltán, a Google magyarországi képviselője a HWSW kérdésére azt mondta, hogy "az új szolgáltatás, noha globális bejelentés, nálunk egyelőre azért nem működik, mert a Google Mapsre támaszkodna, ami viszont nincs lokalizálva Magyarországra. Ugyanezen okból kifolyólag nem érhető el nálunk a Google Latitude automatikus funkciója sem, amivel a felhasználók ismerőseik számára mutathatják meg aktuális tartózkodási helyüket. Nálunk, aki használni szeretné ez utóbbit, annak manuálisan kell beállítania, hogy épp hol van."

Ha nincs Maps, nincs helyfüggő keresés

Arról egyelőre nincs információ, hogy a magyar Google Maps mikorra várható, de megjelenéséig egészen biztos, hogy ezek az értéknövelt szolgáltatások nem lesznek elérhetőek hazánkban. Azokon a helyeken viszont, ahol a Google Maps teljes értékűen működik, mostantól ha valaki egy szolgáltatásra, bármilyen aktivitásra vagy üzletre keres rá, akkor a találati lista elején egy térképet talál arról a környékről, ahol éppen tartózkodik, rajta a keresett egységek listájával.

 

 Egyre rosszabb Magyarország infokommunikációs versenyképessége

írta: Bodnár Ádám , idő: 13:02

 

[HWSW] Idén is Dánia és Svédország vezeti a Világgazdasági Fórum infokommunikációs fejlettségét mérő listáját. A korábbi bronzérmes Svájc az az ötödik helyre csúszott vissza, helyét a dobogón az Egyesült Államok vette át. Hazánk 2007 óta egyre hátrébb csúszik ezen a listán, két éve még a 33. helyen állt, tavaly a 37. helyet szerezte meg, a legfrissebb jelentés már csak a 41. helyre teszi.

A Világgazdasági Fórum és az INSEAD a Cisco Systems támogatásával immár nyolc éve készíti el a Global Information Technology Report című jelentést, amely idén minden eddiginél több, 134 országot rangsorol informatikai versenyképességük szerint, több tucat szempontot figyelembe véve. A vizsgált szempontok között van például a szélessávú penetráció, az oktatás, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások vagy az innovációs képesség.

Magyarországon jelentősen magasabb a szélessávú penetráció, mint a régióbeli szomszédoknál, sőt, még a hasonló jövedelemmel rendelkező országoknál is kedvezőbb az elterjedtségi mutató, ám jelentősen elmarad a hasonló lélekszámú ICT "Best Practice", azaz a legjobban teljesítő országokétól. Az infokommunikációs fejlettség terén a környező országok közül Ausztria, Szlovénia és Csehország is megelőzi hazánkat, a számokban mélyebbre ásva látszólag azért, mert ezekben az országokban a lakosság és a vállalatok egyaránt jobban kihasználják az internet adta előnyöket, azaz nem elég csupán a hozzáférés lehetősége, azzal élni is tudni kell.

 

Nem elég a szélessávú infrastruktúra, használni is kellene

 

Fogyasztói oldalon az oktatási rendszer hiányosságai és a vásárlók tájékozatlansága látszik a legégetőbb problémának a jelentés szerint. Vállalati területen az innovációs tevékenység hiányát, a kutatás-fejlesztésre fordított büdzsék szűkösségét emeli ki a felmérés, illetve a versenyképességet korlátozó problémának látszik az is, hogy kevés a helyi piaci szereplő, illetve hogy a vállalatok nem oktatják dolgozóikat megfelelően az ICT-eszközök használatára.

A jelentés szerint hazánknak kormányzati szerepvállalás terén is jelentős lemaradásban van, beleértve a kormányzat ICT-ösztönzési politikáját, a jogi és az adózási környezetet, az elektronikusan hozzáférhető kormányzati szolgáltatásokat, vagy éppen magának a kormányzatnak a fogékonyságát a fejlett ICT-technológiákra és eszközökre. A kutatás szerint az ICT-piaci verseny relatív hiánya is rontja az ország versenyképességét, amely részben az üzleti, részben pedig a jogi és szabályozási környezetre vezethető vissza.

"A hálózatos gazdaságra leginkább felkészült országok fejlődésében, beleértve többek között a skandináv államokat, Szingapúrt és az Egyesült Államokat is, nagy szerepet játszott az a tény, hogy a nemzeti programokban következetesen kiemelt figyelmet szenteltek az oktatás fejlesztésének, az innovációnak és a széleskörű infokommunikációs hozzáférés biztosításának" --mondta Irene Mia, a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Hálózatának vezető közgazdásza, a jelentés társszerkesztője. "Mind az állami, mind a magánszektor vezetői számára fontos jelzés, hogy ne tévesszék szem elől az infokommunikációt, amely válságos időkben a növekedés és a versenyképesség egyik motorja lehet."

 

http://www.hwsw.hu/hirek/38456/cisco_vilaggazdasagi_forum_magyarorszag_infokommunikacio_versenykepesseg_jelentes.html

 

írta: Bodnár Ádám , idő: 08:24

 

 

 

Maga az Európai Unió is kimondottan támogatja a nyílt szabványokra és nyílt forrású szoftverekre épülő megoldások használatát a közintézményekben. Az elmúlt évek során Európa számos országában (pl. Ausztria, Németország, Franciaország) indultak olyan projektek, amelyek keretében a közigazgatási dolgozók PC-it Microsoft Windowsról és Office-ról Linuxra és OpenOffice-ra állították át -- a mostani bejelentés itthon is katalizálhatja ezt a folyamatot. Az Open Document Alliance magyar tagozatának számításai szerint egy ilyen váltással négy év alatt akár 100 milliárd forintot is megtakaríthatna a hazai közszféra.

 

 

iPhone-tulajdonosok számára is elérhetővé teszi az Office-t a Microsoft

írta: Bodnár Ádám , idő: 16:31

 

[HWSW] Stephen Elop, a Microsoft Business Division vezetője a Web 2.0 Expón tegnap tartott beszédében elhintette annak a lehetőségét, hogy a vállalat elkészítse az Office iPhone-on futó változatát, amelyről már azóta pletykál a piac, mióta az iPhone megjelent.

 

Elop szerint a Microsoft felismerte, hogy egyre nagyobb az igény az okostelefon-felhasználók részéről az irodai dokumentumok megtekintésére és szerkesztésére, illetve hogy egyre több alkalmazáshoz férjenek hozzá, mivel a készülékek képességei ezt ma már lehetővé teszik. Bár számos okostelefonon, köztük az iPhone-on is léteznak olyan szoftverek, amelyek képesek megjeleníteni a Word dokumentumokat, az Excel táblázatokat vagy a PowerPoint prezentációkat, de ez ma már nem elég, sokan szerkeszteni is akarják őket.

Tim O'Reilly, a Web 2.0 Expót szervező O'Reilly Media vezetője megkérdezte Eloptól, ez azt jelenti-e, hogy a Microsoft piacra dobja az Office iPhone-on futó változatát, amelyre azonban a Microsoft-vezető nemmel felelt. "Várd ki a végét" -- mondta Elop. Alighanem arról lehet szó, hogy a Microsoft következő generációs Office-ának webes változatát optimalizálja majd az Apple okostelefonjára, illetve más készülékekre is. Logikusnak tűnne, hogy a Microsoft így juttassa el az Office-t az okostelefonokra, ugyanis így nem kell minden operációs rendszerre külön klienst készítenie.

Elop tegnap beszélt az Office Web Applicationsről is, amelyen gőzerővel dolgozik a cég, azonban a korábbi hírekkel ellentétben a bétaváltozat is csak 2010-ben esedékes. A redmondi vállalatnak komoly fejtörést okoz, hogy alakítsa ki az Office Web Applications kezelőfelületét, hogy arról a lehető legtöbb szolgáltatás elérhető legyen, hasonlítson a telepített Office-ra hogy a felhasználók számára átlátható legyen, de egyen gyors is. Világszerte mintegy félmilliárdan használják rendszeresen az Office-t, a Microsoft pedig nem engedheti meg magának hogy a webes változat összezavarja a felhasználókat.

A vállalat felhasználók is kezdik felfedezni azokat a szolgáltatásokat, amelyek a fogyasztói szegmensben tarolnak, beleértve a wikiket, blogokat vagy közösségi hálózatokat. "A tűzfalak mögött ugyanaz történik ami a weben, de a vállalatok fizetni is hajlandók ezekért" -- mondta Elop.

 

Taktikusan választanak szolgáltatást a hazai ADSL-előfizetők, mutat rá egy felmérés

írta: Koi Tamás , idő: 13:58

 

[HWSW] Az internetszolgáltatók előfizetőinek körében rendkívül népszerűvé vált a Magyar Telekom tavaly ősszel bevezetett új nagykereskedelmi ADSL-csomagja, mely 2 megabit/másodperces letöltési és 192 kilobit/másodperces feltöltési sebességet biztosít. Többek közt ez derül ki EnterNet megrendelésére idén februárban készült, ezer hazai ADSL-előfizetőre kiterjedő közvélemény-kutatásából.

 

A jobb minőségű, gyorsabb szolgáltatás, de legfőképpen az alacsonyabb havi előfizetési díjak reményében az ADSL-előfizetők 24 százaléka vált évente szolgáltatót, mutat rá a kutatás (ez a Nemzeti Hírközlési Hatóság számadataira hagyatkozva éves szinten nagyjából 160 ezer szolgáltatóváltót feltételez). A felmérés azt mutatja, hogy a szolgáltatóváltó ADSL-előfizetők 85 százaléka az olcsóbb szolgáltatás miatt hozza meg döntését, 7 százalékuk pedig műszaki okok miatt megy el régi internetszolgáltatójától. A csomagban árult (például telefonvonalat, ADSL-előfizetést és tévés szolgáltatást egybe integráló) triple pay vagy dual pay szolgáltatások egyelőre újdonságnak számítanak a magyar piacon, ennek ellenére az ügyfelek 4 százaléka az ezekkel járó előnyök (például központi számlázás, különböző kedvezmények) miatt vált.

A közvélemény-kutatás eredménye szerint új szerződés kötésekor vagy szolgáltatóváltáskor az ügyfelek 52 százaléka passzívan érhető el, ami azt jelenti, hogy telefonos vagy egyéb megkeresésre történik a váltás a szolgáltatók értékesítői tevékenységének köszönhetően. Kicsit kisebb azoknak az aránya, akik aktívan és tudatosan keresnek maguknak szolgáltatót -- ők leginkább az interneten néznek utána a lehetőségeknek, egy részük pedig a médiából (leginkább a televízióból), vagy ismerősökön keresztül tájékozódik.

Hazánkban a relatíve alacsony sávszélességű ADSL-kapcsolatok népszerűek a kérdőívekre adott válaszok alapján. A válaszadók 40 százalékának 2 megabit/másodperces letöltési sebességet kínáló internetkapcsolata van, 20 százalékuk 1 megabites ADSL-kapcsolattal netezik, 18 százalékuk pedig teljesen kihasználva a technológiában rejlő lehetőségeket 8 megabites vonalra fizet elő. A tavaly szeptemberben bevezetett 2 megabites konstrukció tehát hatalmas sikert aratott, ami elsősorban a csomag kedvező árának, valamint annak a ténynek köszönhető, hogy a böngészési élményt ez a sávszélesség már nem befolyásolja negatívan.

Az ügyfelek által fizetett havidíj összege valamelyest tükrözi ezt az állapotot: a válaszadók 30-30 százalékos megoszlásban 3000-4500 és 4500-9000 forint közti összeget fizetnek havonta szolgáltatójuknak. Ez az összeg a szolgáltatók konstrukcióiban szereplő hűségidőt, az extra kedvezményeket, a kapcsolt vagy értéknövelő szolgáltatásokat figyelembe véve széles skálán mozoghat. Az ADSL-előfizetők körében elenyészően kevesen használják a lehető legolcsóbb "fapados" (forgalmi korlátot tartalmazó és legfeljebb 1 megabit/másodperces letöltési sávszélességet nyújtó) csomagokat, igaz, a legtöbb szolgáltatónál már nem lehet ilyenre előfizetni.

A felmérés rámutat, hogy Magyarországon a kedvezmények reményében a legtöbb előfizető bevállalja a hűségidőt, így a szerződések megkötésénél elsöprő, majdnem 70 százalékos arányban egy év hűségidőt vállalnak az ügyfelek.

 

 

Még el sem indult, máris világsiker a Prezi.com

írta: Dojcsák Dániel , idő: 16:18

 

 

[HWSW] A mai napon hivatalosan is bemutatkozott a Prezi.com, melyről a HWSW-olvasók már múlt héten alapos tesztet olvashattak. A fejlesztéshez szükséges tőkehátteret biztosító Magyar Telekom részéről a nemrégiben szélnek eresztett vezérigazgató-helyettes, Simó György helyett Pukler Gábor tett hitvallást a startupok fontosságáról, míg magát a szolgáltatást Árvai Péter, a Prezit fejlesztő Zui Labs ügyvezető igazgató mutatta meg élőben.

 

Van piaca

 

Pukler Gábor rövid felvezetőjében arról beszélt, hogy a Magyar Telekom az elmúlt évben 700 startup-ötletet nézett meg, kevesebb, mint 200-at alaposabban, de alig öt olyan projekt van, amivel most is foglalkoznak, s ezek közül az egyik a Prezi. Az innovatív prezentációkészítő egyik első nagy ügyfele így természetesen a magyar telekommunikációs cég, de emellett a Prezi képviselői az Egyesült Államokban is sikeres tárgyalásokat folytattak több céggel is.

 

[+] Viszlát, PowerPoint! Helló, Prezi!

 

Árvai Péter, a Prezi Svédországban született, de magyar állampolgárságú ügyvezető igazgatója a lehetséges piacot elemezve elmondta, hogy a világon 250 millió ember használ prezentációkészítőt, s ebből 30 millió az igényesebb, akik az Apple Keynote-ját használják, mert szeretnének szebb, látványosabb előadást. Ezek szerint legalább 30 millióan vannak, akik hajlandóak fizetni, többet fizetni az innovációért.

 

Szól róla a külföldi média

 

Egyelőre viszont nem a 30 milliós tömeg az elsődleges cél, eddig a személyes bemutatókon és üzleti tárgyalásokon kívül nem költöttek marketingre. Ennek ellenére a média és a bloggerek világszerte felkapták a szolgáltatást, s a Google Blog Search találati listája szerint közel 25 ezer blogbejegyzésben vagy online újságcikkben szerpel a "Prezi" kifejezés, ami ugyan számos redundáns találatot takar, de valójában szép nemzetközi média elérést sikerült a semmiből varázsolni. Ehhez képest a cég hazájában, tehát Magyarországon, mindössze egy-két blogon, az [Origo]-n és a HWSW-n kapott említést a termék.

A bemutató sajtótájékoztatón sem tolongtak a szakújságírók, inkább közepes érdeklődés övezte az eseményt, s a gazdasági vonalról leginkább a Magyar Telekom szerepére és az általa adott tőke mennyiségére irányultak a kérdések, addig a sajtótájékoztató technológiai beállítottságú résztvevőin az értetlenkedés, szkepticizmus jelei mutatkoztak, örömnek, büszkeségnek nyoma sem volt.

Szeretik az emberek

 

Szerencsére a Prezi.com üzleti modellje nem is a hazai piacra épít, hanem az angol-szász területek mellett a hamarosan megjelenő kínai és japán lokalizáció jelölheti ki a terjeszkedés irányát. Mindenesetre az eddigi tapasztalatok kedvezőek, hiszen a Prezi.com weboldalát a Föld 195 országa közül több mint 160-ból keresték már fel, Közép-Afrikát leszámítva szinte mindenhonnan. A legtöbb érdeklődő, ahogyan a HWSW korábbi cikke is említi, az Egyesült Államokból és Németországból érkezett, s feltehetően a vevőket is innen várják majd leginkább.

A Prezi.com csapatának jelenlegi legnagyobb feladata, hogy az előfizetési rendszer véglegesítését befejezzék, illetve a még meglévő hibákat kijavítsák. A vállalati szférában még gyakrabban előforduló Internet Explorer 6-re például nincs optimalizálva még a program, illetve a beépített médialejátszót is hamarosan lecserélik a fejlesztők.

 

Hetek múlva mindenki láthatja

 

Farkas Szilveszter, vezető fejlesztő a HWSW kérdésére azt is elárulta, hogy egyelőre nem tervezik, hogy a felhasználók kezébe adják a saját stílusok szerkesztésének lehetőségét, tehát nem használható majd szabadon bármilyen betűtípus illetve színpaletta. Ennek legfőképp üzleti okai lehetnek, hiszen az egyedi layout készítésének lehetősége is a legmagasabb Pro csomagnak a része. Igaz, a mostanihoz képest jóval több előregyártott stílus kerül majd be a választhatóak közé, és lehetséges lesz majd kombinálni a meglévő betűket és palettákat.

A Prezi.com publikus, éles indulása jövő hónapban lesz majd, így jelenleg továbbra is csak a weblapon keresztül jelentkező bétatesztelők számára érhető el a szerkesztő, illetve elméletileg hamarosan megjelenik a letölthető offline szerkesztő próbaváltozata is, ami lehetővé teszi az internetkapcsolat nélküli szerkesztést illetve az online felülettel való szinkronizálást is.

 

 

Ki akarnak szállni a svédek a Sony Ericssonból, de tudnak-e?

írta: Bizó Dániel , idő: 13:04

 

manager-magazin.de/HWSW] Kiszállnának a Sony Ericsson tandemből a svédek, szellőztette meg a német manager-magazin. A részletek a nyomtatott magazin pénteki számában jelennek meg, egyelőre keveset tudni az ügylet hátteréről. Erősen kétséges, a válságtól szenvedő Sony egyáltalán ki tudná-e vásárolni a telekommunikációs berendezéseket gyártó svéd céget.

 

Profit kell, nem problémák

 

A Sony Ericssont 2001-ben alapították a felek azzal a céllal, hogy egy globális elérésű, versenyképes mobilgyártót hozzanak létre, mely egyesíti a két cég kompetenciáit és piaci erejét. Az első évek problémákkal terhesen teltek, a cég visszaszorult a piacon és veszteségessé vált, további tőkeinjekciók váltak szükségessé. Az Ericsson már ekkor figyelmeztette a japánokat, hogy kiszáll az üzletből, amennyiben tartósan csalódást okoz. A javulás első jelei 2003-ban jelentkeztek, a vállalkozás nyereségessé vált, majd 2005-ben áttörést ért el a Walkman és Cyber-shot modellekkel, szállításai két év alatt duplájára ugrottak, és 2007-ben áttörték a 100 milliós lélektani küszöböt -- a profit 1,1 milliárd eurót tett ki.

Jött azonban 2008, és a Sony Ericsson hirtelen lendületet vesztett, a növekedés eltűnt, a profit az árerózió hatására rohamosan olvadni kezdett, a cég pedig láthatóan nem tudott elég gyorsan megújulni. A tavalyi harmadik negyedévben a cég öt év után ismét veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, még ha enyhét is. Majd következett az október a pénzügyi krízis kitörésével, mely rövid idő alatt átgyűrűzött a reálgazdaságba is: a piac zsugorodott, ami a prémiumáras készülékekre és fejlett piacokra fókuszáló Sony Ericssont súlyosan érintette. A veszteség 261 millió euróra mélyült.

A svédek egyből megjelentek a színen, amint a Sony Ericsson pénzügyi teljesítménye leromlott. Ezúttal azonban valószínűleg már nem tudja őket visszatartani a Sony, mely számára a fogyasztói elektronikai piaci részesedés megtartásához elengedhetetlenül fontos a mobilpiac. A gazdasági válság ugyanis erős kihatással van a mobilpiacra, a piackutatók és az ipar 5-10 százalék közötti visszaeséssel kalkulálnak darabszámban az eladott készülékek számában, ami az átlagos eladási árak trendszerű csökkenésével egyesülve várhatóan a gyártók árbevételeinek drámai mértékű csökkenését, és a profitok nagy részének eltűnését eredményezi.

 

[+] Csökkenő pályán a mobilpiac, 2010 előtt nem várható fellendülés

 

Az Ericsson valószínűleg nem szándékozik a Sonyval vállvetve végigküzdeni a következő időszakot, és viselni a veszteségek terheit, melyek akár újabb tőkeinjekciót tehetnek szükségessé. A svédek számára egyáltalán képvisel stratégiai jelentőséget a mobilgyártás, sem piaci, sem pénzügyi szempontból, a vállalat a telekommunikációs és ipari cégek vezetékes és rádiós hálózatainak kiépítésére, karbantartására és fejlesztésére összpontosít. A válsággal ráadásul profitrátája is elvékonyodott, és így különösen nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a Sony Ericsson terheit viselje. Tavaly nyáron még az együttműködés fontosságát hangsúlyozták a cég vezérei.

 

Van-e rá keret?

 

A svédek elképzelésének azonban van egy gyenge pontja, mégpedig az, hogy vevőt kell találniuk részesedésükre. A jelenlegi környezetben, valamint az iparág legutóbbi, kudarccal teli tapasztalatai alapján nem valószínű, hogy külső kérőt tudna felhajtani az Ericsson, így a Sonyval kell megegyeznie. A manager magazin ismeretei szerint a Sonyt magától értetődő módon érdekli a lehetőség, de jelen pénzügyi helyzetükben nem engedhetik meg maguknak, hogy kivásárolják az Ericssont.

A válság nem csak leszűkítette a Sony piacait, de drasztikusan megerősítette a jent is, ami eltüntette a cég nyereségét, és a következő negyedévekben súlyos, dollármilliárdos veszteségeket okoz majd neki. A márciussal véget érő pénzügyi évet a vállalat várhatóan 1,7 milliárd dolláros veszteséggel zárja a Sony, amire 14 év óta nem volt példa. Bár a cég közel 14 milliárd dollárnyi készpénzzel és rövidtávú befektetéssel rendelkezik, tevékenységének forgótőke-igénye hatalmas, vagyis a készpénzállomány ezt finanszírozza -- december végével közel 9 milliárd dollárnyi kifizetés előtt álló számlája volt a Sonynak, és 4 milliárdnyi rövid lejáratú hiteltartozása. Egy sikeres tranzakcióhoz tehát valószínűleg külső tőkét kell bevonnia a japán cégnek.

http://www.hwsw.hu/hirek/38370/sony_ericsson_kivasarlas_valsag_veszteseg_mobiltelefon_piac.html

Nem lesz ingyen a jövő zenéje

írta: Dojcsák Dániel , idő: 11:23

 

[Ars Technica/HWSW] Több ezer forintért CD-t eladni egyre kevésbé életképes üzleti modell, a digitális letöltések piaca azonban még nem képes ellensúlyozni a lemezeladások csökkenéséből származó bevételkiesést. Egyesek szerint tíz év múlva nem is éri meg egyáltalán lemezkiadással foglalkozni, mert nem lehet nyereséget elérni.

 

Nem lesz ingyen zene!

 

Elképzelhető, hogy a jövő zenészeinek a koncertjegyek, pólók, relikviák eladásából vagy a Guitar Heróban való szereplés tiszteletdíjából kell majd gazdálkodniuk, s magát a zenét ingyen adják. Habár a felhasználók számára ez vonzó perspektíva, a kiadók továbbra sem támogatják ezt a verziót, s a szakma kitart amellett, hogy bármilyen is lesz a "jövő zenéje", azért fizetni kell. Ugyan nagyjából 10 éves késéssel, de mára a zeneipar felismerte, hogy változnia kell. Az eddig bevált, megszokott üzleti modell elavult, s minden késlekedés csak azt az érzést erősíti a fogyasztókban, hogy egy olyan korba léptek, amikor ingyen vihetik a zenét. Az amerikai kiadók előrelépése pedig csupán annyi, hogy ma már egységesen egy olyan legális szolgáltatás létrehozását jelölik meg célként, amely kényelemben és használhatóságban felveszi a versenyt a fájlcserélőkkel, de mégis termel bevételt.

A a brit Westminster Egyetem zeneiparral foglalkozó tudásközpontja és üzleti fejlesztési hálózata, a MusicTank még tavaly ősszel szervezett egy találkozósorozatot, ahol az internetszolgáltatók, lemezkiadók, közösségi szolgáltatók és egyéb érintett szereplők jöttek össze és osztották meg gondolataikat. A beszélgetések nem arról szóltak, hogyan lehetne küzdeni a peer-to-peer ellen vagy hogyan lehetne beleverni a felhasználókba a szerzői jogi szabályokat, hanem arra koncentráltak, hogyan lehetne egy működő, versenyképes alternatívát állítani a jelenlegi megoldások mellé. Ennek nyomán született meg a "Let's Sell Recorded Music" című jelentés, mely egy apró pislákoló fény lehet az alagút végén.

Hosszas viták folytak arról, hogy melyik út jelenthet kompromisszumot majd a jövőben, s az egyik lehetséges nyerő verzió az előfizetéses vagy átalánydíjas modell. Ugyan ezzel kapcsolatban is vannak fenntartások, komoly akadályokat kell leküzdeni, de az érintett feleknél ezzel kapcsolatban érezhető a legkevesebb ellenállás. Korábban több próbálkozás volt már az előfizetéses, átalánydíjas szolgáltatásokra, de ezek többnyire megbuktak, igaz általában nem önmagában a módszer, hanem a digitális jogvédő technológiák gyengesége miatt. Az egyetlen terület, ahol ez működik, az a streaming média, de a Last.fm, Pandora és társai csupán egy bizonyos felhasználói igényt képesek elérni és kiszolgálni.

 

Átalánydíjas előfizetés a jövő?

 

A zeneipar számára is az előfizetéses rendszer lehet a titok nyitja, s a jelentés szerint a többen belátták, hogy egy a mostaninál sokkal nyitottabb modell fejlődést hozhatna. Arról ugyan egyelőre nem esett szó, hogy a végfelhasználói szerződések mit tartalmaznak majd, milyen elérést és milyen korlátozást láthatnak majd a 2010-es évek zenehallgatói maguk előtt, de annyi bizonyos, hogy pénzt fognak fizetni a zenéért és valamilyen szintű limitációra is számíthatnak a felhasználhatóság terén.

Mit hallgatunk tíz év múlva?

 

A szponzorált letöltések és streaming ugyan megmaradhat a jövőben is, de még ez a módszer sem képes megváltoztatni a peer-to-peer megoldásokon felnőtt új generáció beidegződéseit. A lehetséges jövőképek között megjelent az is, hogy a felhasználók, megfelelő fizetség fejében legálisan használhatnának bármilyen internetszolgáltató hálózatán bármilyen letöltőprogramot, legyen az peer-to-peer vagy egyéb megoldás, a zenészek közt a bevételeket pedig az előadók népszerűsége alapján osztanák szét -- igaz többé már nem lenne mérőszám az eladott lemezek mennyisége.

 

Ehhez több kedve lenne az internetszolgáltatóknak

 

Ez a verzió ráadásul az internetszolgáltatók számára is motiváló erejű lehetne, hiszen ők maguk is szabadabban kínálhatnának akár online, akár offline zenei szolgáltatásokat. A díjat az szolgáltatótól érkező számlán keresztül fizetnék be a felhasználók. Ez a modell gyakorlatilag egy felpuhított változata az általános érvényű átalánydíjas jogdíjfizetésnek, mely ellen a jogvédő szervezetek oly gyakran tiltakoznak.

 

A probléma csupán annyi ezzel az álomszerű megoldással, hogy a felhasználók nem tudhatják majd, hogy mely kiadók anyagai vannak lefedve ezzel a licenceléssel, illetve amennyiben a különböző országok kormányai más törvényeket nem hoznak, a zenék megosztása továbbra is illegális lenne. Arról nem is beszélve, hogy a kontrollálatlan terjesztéstől félnek a kiadók, hiszen nem tudhatják, hogy milyen minőségben, milyen összeállításban keringenek a tartalmaik.

Aki valaha is járt egy komolyabb torrentoldalon az tudhatja, hogy annál szigorúbb minőségbiztosítási szabályokat maguk a kiadók sem tudnának támasztani, mint amit ezen oldalak adminisztrátorai megkövetelnek. A fent említett pénzelosztási probléma azonban megoldhatatlannak tűnik, hiszen a szegmentált peer-to-peer forgalmakat nehezen lehetne megfelelően monitorozni, ráadásul a letöltések száma nem feltételen arányos a meghallgatások számával, így újra fals adatok képződnének azzal kapcsolatban, hogy mit is hallgatnak valójában az emberek. Ennek ellenére a MusicTank jelentése kitartóan bizakodó, s azt jósolja, hogy megvalósítható lesz a jövőben is, hogy közvetlenül a zenefogyasztásból származhasson bevétele az iparágnak.

 

A zenészeknek is van saját véleményük

 

A múlt héten az előadókat tömörítő Featured Artist Coalition nevű szervezet első ülésén Londonban megfogalmazták a kiadóktól független igényeiket a jövővel kapcsolatban. Ők több kontrollt szeretnének a saját maguk által létrehozott tartalmak felett, azt kérik, hogy a rajongóikat ne zaklassák jogi procedúrákkal, illetve szeretnének több pénzt látni azoktól a cégektől, akik az ő muzsikájuk révén jutnak bevételhez és népszerűséghez, mint a YouTube vagy a MySpace.

 

http://www.hwsw.hu/hirek/38343/musictank_zene_ipar_elofizetes_digitalis_letoltes_p2p_torrent_fajlcsere.html

http://www.hwsw.hu/hirek/38344/e-mail_levelezes_gmail_google_mail_microsoft_hotmail.html

 

Egyre kellemetlenebbé válik a webes levelezőrendszerek gyakori összeomlása

írta: Koi Tamás , idő: 15:57

 

 

[HWSW] Rájárt a rúd ezen a héten az ingyenes levelezőrendszerek felhasználóira: hétfőn a Google Mail, tegnap pedig a Microsoft által üzemeltetett Hotmail térdelt le órákra. A kiesés a Hotmail esetében lényegesen több felhasználót érintett, az eset ezzel ismét komolyan megrendítheti a hasonló, ingyenesen működő rendszerek iránti bizalmat.

Keleti-parti idő szerint csütörtök délben egyes felhasználóknál akadozni kezdett, illetve teljes leállt a Microsoft Live! Hotmail webes e-mail szolgáltatása. A felhasználók a bejelentkezés során órákig csak egy a szerver túlterheltségét jelző hibaüzenetet kaptak, amikor el akarták érni postafiókjukat, derült ki a visszajelzésekből. A Microsoft egyelőre nem közölte a leállás okát, és azt sem, hogy pontosan hány felhasználó lehetett érintett, a Twitteren érkező szokatlanul nagy mennyiségű visszajelzés hatására azonban a cég kénytelen volt saját WindowsLive Twitter feedjén megnyugtatni mindenkit: tudnak a leállásról és a hiba kijavítása folyamatban van.

A Hotmail szolgáltatás végül helyi idő szerint délután öt órakor állt helyre, a szoftvercég ekkor egy szűkszavú blogbejegyzésben kért elnézést a felhasználóitól, ígéretet téve arra, hogy hasonló hiba nem fordul elő többet. Ezen a héten egyébként ez volt a második olyan leállás, mely az elterjedt online levelezőrendszerek felhasználóit érintette: a Gmailbe hétfőn több felhasználó nem tudott bejelentkezni, mások a szolgáltatás lassúságára panaszkodtak. A Gmail a hétfői megroggyanást követően végül több mint egy nap után tért csak teljesen magához.

A Gmail esetében ez idén már a második komoly rendszerhiba volt, először február 24-én omlott össze több órára a szolgáltatás egy rutinfeladatnak ígérkező karbantartási folyamat következtében. A levelezőrendszer tavaly többször is akadozott, az egyik legemlékezetesebb leállás augusztus közepén történt. Az eset után a Google külön blogbejegyzésben kért elnézést az érintettektől -- ez addig egyáltalán nem volt jellemző a cégre.

A webalapú alkalmazásaikkal több millió felhasználót magukhoz csábító Google és Microsoft messze legnépszerűbb online szolgáltatása a levelezés, melynek minőségi mutatói a legtöbbször jól szemléltetik, hogy a cégek mennyire felkészültek a hasonló problémák megelőzését és elhárítását illetően. Az ilyen leállások éppen ezért egyre komolyabb presztízsveszteséget okoznak az érintett vállalatoknak, hiába hangsúlyozza némelyikük, hogy a szolgáltatás bétaállapota miatt van esély a hasonló hibák előfordulására.

A szoftverhasználat oktatását egyszerűsíti egy magyar fejlesztésű Oracle-alkalmazás

írta: Bodnár Ádám

 

HWSW] Összetett szoftverek, főként vállalatirányítási rendszerek bevezetésekor komoly kihívást jelent a megfelelő dokumentáció előállítása, illetve a felhasználók oktatása. Hiába a jó szoftver, ha a vállalat dolgozói nem tudják jól használni, akkor semmit sem ér.

 

Az oktatás elengedhetetlen, de drága

 

A szervezetek akármennyi erőforrást is fektessenek a képzésekbe, az eredmények a várakozások alatt maradnak: a Nucleus Research felmérése szerint a felhasználók négyötöde úgy véli, az alkalmazással kapcsolatos képzésük haszontalan volt. Ez azért rossz hír a vállalatok számára, mert azok a dolgozók, amelyek nem ismerik igazán az általuk használt szoftvert, átlagosan hatszor több alkalommal fordulnak a belső helpdeskhez, illetve a termelékenységük is alacsonyabb, több időre van szükségük egy feladat megoldásához, ami kieső időt, emelkedő támogatási költséget jelent.

Oktatni persze sokféleképpen lehet, akár tantermi keretek közt, akár elektronikusan vagy könyv segítségével, de bármelyik utat is válassza a cég, az biztos hogy a tananyagok elkészítése rengeteg időt és pénzt vesz igénybe. Tantermi foglalkozásnál a ráfordított idő átlagosan negyvenszeres, vagyis 1 óra tananyag elkészítéséhez 40 órányi munka szükséges, e-tananyagnál ez a szorzó akár kétszázszoros is lehet.

Magyar megoldást kínál az Oracle

 

A szoftverhasználat oktatását támogatja az Oracle által felvásárolt Global Knowledge Software alkalmazása, a User Productivity Kit, melynek érdekessége, hogy magyar származású. A szoftver elődjét még a 90-es években kezdte fejleszteni a magyar-német tulajdonban levő Qualification Development Kft., amelyet 1997-ben vásárolt fel az amerikai PTS Learning, ami 1999-ben olvadt be a Global Knowledge-be. Az Oracle tavaly nyáron jelentette be a Global Knowledge felvásárlását, a folyamat 2009 januárjában zárult le. Magyarországon közel 40 fejlesztővel rendelkezik a cég, ők mostantól az Oracle Hungary kötelékében dolgoznak.

A User Poductivity Kit (UPK) egyetlen forrásból képes elkészíteni egy szoftver teljes életciklusához szükséges tananyagokat és segédleteket, a tesztelési forgatókönyvtől kezdve a felhasználói kézikönyvön át akár a webes demóig. Bár a UPK az Oracle tulajdonában van, lényegében bármivel kompatibilis, vagyis akármilyen szoftver használatát lehet a segítségével oktatni, legyen szó vállalatirányítási rendszerről, a Microsoft Office-ról vagy akár egy webes alkalmazásról -- lényegében bármiről, amelynek van felhasználói felülete. A tananyag fejlesztéséhez nem szükséges programozói tudás, a UPK-t használni alig bonyolultabb egy videomagnónál.

Az Oracle User Productivity Kit ára egy ERP-bevezetési vagy verzióváltási projekt költségvetésének csak töredéke, segítségével azonban az oktatási, az egyéb dokumentációs, valamint támogató anyagok költségének 40-80 százaléka megtakarítható -- mondta a HWSW-nek Fehér Csaba, az Oracle vezető értékesítési tanácsadója. Mivel a szoftver legújabb verziója már magyarul is tud, semmi sem állhat a hazai elterjedés útjába.

 

Könnyen használható

 

A UPK szíve és lelke a Developer, amelynek segítségével a tananyag fejlesztője rögzítheti a tanítani kívánt alkalmazás használatának lépéseit. A Developer "felvevője" a háttérben fut, a fejlesztőnek nincs más dolga, mint elvégeznie a szükséges lépéseket. A UPK ilyenkor nem csak egyszerűen lementi a képernyőt, hanem azt is felismeri, hogy a fejlesztő hová kattintott és melyik mezőbe mit írt be. Ez azért különösen fontos, mert az így rögzített folyamatokat a szoftver nem csak vissza tudja játszani, hanem felhasználói kézikönyvként is elkészíti, magyarázó szövegekkel kiegészítve a képeket.

A UPK a felvett anyagokból többféle támogató anyagot tud teljesen automatikusan létrehozni, például felhasználói kézikönyvet, tanári segédletet, (SCORM 1.2 kompatibilis) elektronikus tananyagot, illetve interaktív webes oktatóanimációt. Utóbbi nem csak egyszerűen bemutatja, hogy kell használni az adott szoftvert, hanem akár feladatokat is adhat a "diáknak" és ellenőrizheti azok megoldását, tehát vizsgáztatni is képes, valamint integrálható a szoftverek súgójával, így ha a felhasználó éles munka közben elakad, egy gombnyomásra elindul a képernyő sarkában egy animáció, amely megmutatja, mit kell tenni. Az animációhoz hangok, magyarázószöveg vagy akár webes linkek is fűzhetők.

 

A User Prodictivity Kitnek nemrég jelent meg a 3.5-ös verziója, amely számos újdonsággal szolgál. Első és Magyarországon talán legfontosabb, hogy már támogatja a magyar nyelvet, vagyis mostantól fogva az UPK-val létrehozott kézikönyvek, segédletek és oktatóanyagok magyarul is készülhetnek. A 3.5-ös verzióval már testre szabhatók a webes oktatóanyagok, azaz a felhasználó vállalat elhelyezheti benne saját arculati elemeit, és az általa preferált árnyalatokra színezheti. Az új verzióban a tananyagfejlesztő már kontextus-érzékeny, ami a súgóba integrálásnál nagy segítség.

 

http://www.hwsw.hu/hirek/38324/oracle_user_productivity_kit_szoftver_oktatas_tananyag_demo_e-learning_global_knowledge.html