Zöld utat kaptak a szabad szoftverek a közbeszerzésben
írta: Bodnár Ádám , idő: 08:24
 
 
[HWSW] Jelentős lökést adhat az állami szférában és az oktatásban a nyílt forrású szoftverek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások elterjedésének az új közbeszerzési eljárás, amelyben jelentős, 12 milliárd forintos keretösszeg áll ezek rendelkezésére.
Kormányzati elkötelezettség
Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos tegnapi bejelentése szerint a kormányzat elkötelezett a nyílt szabványok és a szabad szoftverek használata mellett, részben takarékossági okok miatt, másfelől a monopolhelyzet felszámolása érdekében, de leginkább azért, mert ez lehetővé teszi a hazai informatikai vállalatok bekapcsolódását, vagyis piacélénkítő hatású is egyben.
"Ez a bejelentés megteremtette a szabad választás lehetőségét az intézmények számára, amelyeknél alulról jövő kezdeményezésként eddig is jelentős igény volt a nyílt forráskódú megoldások bevezetésére" -- mondta Szittya Tamás, a Novell Magyarország vezetője. "Bízunk benne, hogy a kezdeményezés működőképességének támogatására számos további projekt is elindul, amelyek segítik az intézményeket az új megoldások gyors, hatékony bevezetésében."
"Végre Magyarországon is megteremtődik az a lehetőség, hogy a világ vezető nyílt forráskódú gyártói, mint például a Red Hat, termékeivel és szolgáltatásaival egyenrangúan szerepelhessen közbeszerzési eljárásokban" -- mondta Szentiványi Gábor, a Red Hat hazai képviseletét ellátó ULX Kft. vezetője. "Reméljük, hogy a most meghirdetett gyártósemlegesség a Tisztaszoftver programban is hamarosan érvényesülni fog."
 
Bizalmi háttér
 
A hazai közszféra eddig is használt szabad szoftvereket, a linuxos szerverek aránya például egy 2006-os adat szerint megközelíti a piaci átlagot. A magyar közintézmények bíznak a nyílt forrású megoldásokban, több helyen kritikus alkalmazások üzemelnek már linuxos környezetben, a mostani bejelentés szerint azonban már a kormányzat bizalmát és támogatását is élvezik a szabad szoftverek, ami nagy lökést adhat az ilyen megoldások terjedésének nem csak a szerverek, hanem az asztali számítógépek szegmensében is.
Maga az Európai Unió is kimondottan támogatja a nyílt szabványokra és nyílt forrású szoftverekre épülő megoldások használatát a közintézményekben. Az elmúlt évek során Európa számos országában (pl. Ausztria, Németország, Franciaország) indultak olyan projektek, amelyek keretében a közigazgatási dolgozók PC-it Microsoft Windowsról és Office-ról Linuxra és OpenOffice-ra állították át -- a mostani bejelentés itthon is katalizálhatja ezt a folyamatot. Az Open Document Alliance magyar tagozatának számításai szerint egy ilyen váltással négy év alatt akár 100 milliárd forintot is megtakaríthatna a hazai közszféra.
2004-ben már elindult a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központjának égisze alatt egy Szoftver Kompetencia Központ, amely aztán forráshiány miatt beszüntete a működést. Most ez is feltámadhat, a cél az, hogy a szabad szoftverek hatékonyságának bemutatásával segítsék az átállást a közigazgatási szerveknél, a közoktatási intézményeknél -- mondta Bódi Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára.
 
Hatékonyabban elköltött pénz
 
Persze önáltatás lenne azt hinni, hogy ezzel egycsapásra minden megváltozik és a közszféra egyik napról a másikra átáll szabad szoftverekre. Főképp azért, mert a 12 milliárd forintos, tehát a Microsoftéval egyező nagyságú keretösszeg csak egy keret -- tavaly a Microsoft-keretből az intézmények mindössze 5-6 milliárd forint körüli összeget hívtak le. A keretösszeg ráadásul csak a licencekre vonatkozik, vagyis az átképzésekre az intézményeknek kell előteremtenie a forrásokat.
Ez egyben komoly kockázati tényező is, hiszen az oktatási intézményekben a diákok szinte mindenhol windowsos képzésben részesülnek, így később csak jelentős ráfordítással tanítható be az új környezet, és ez igaz a közigazgatási szektorra is. Egy szoftvermigráció költségeiből pedig a felhasználók és a szakemberek oktatása jelentős tétel. A fő üzenet azonban: a kormányzat végre a nyílt szoftverek mellett áll, így ezek nem csak a versenyszférában, hanem a közszférában is érdemeik szerint mérettethetnek meg. Az eredmény hatékonyabban elköltött pénz lehet.